Egységes digitális ügyintézés Magyarországon: álom vagy realitás?

A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára egy mai konferencián Budapesten azt mondta, hogy 2018-ig összekapcsolják az állami informatikai rendszereket.

 

A Magyarországon egymástól elkülönülten működő 300 informatikai szakrendszert 2018-ig összekapcsolják, ami a vállalkozások versenyképessége, a hatékonyság és gyorsaság érdekében kulcskérdés – mondta Kovács Zoltán az MTI tudósítása szerint.

A politikus A vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokrácia csökkentési program kidolgozása című országos konferenciasorozat záró rendezvényén kiemelte: a kormány elkötelezett a bürokrácia csökkentése iránt. Január óta több mint 20 konferenciát szerveztek, több mint ezer vállalkozás részvételével. A vállalkozások felvetett jogszabályi problémáit a törvényalkotó kiértékeli, ahogy a közigazgatásban dolgozóktól érkezett 1100 bürokráciát csökkentő javaslatot is – hangsúlyozta Kovács Zoltán.

A konferencián Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke arról beszélt, hogy a mindenkori kormányok a bürokrácia foglyai, a bürokráciát Magyarországon 30 éve kiirthatatlan daganatnak nevezte. Úgy vélte, amelyik ország nem tudja a többiekhez igazítani az állam költségét, az az ország megszűnik, kiürül az elvándorlás miatt. A teljesítménykövetelményt a versenyszférához kellene igazítani a közigazgatásban is – vélekedett.

Pontosítás

Mivel Kovács Zoltán nyilatkozatából nem volt teljesen világos, hogy pontosan milyen változások is várhatóak, megkerestük a konferencia egyik szervezőjét és moderátorát, Marjay Gyulát, a VOSZ Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete elnökét, hogy tájékoztatást kérjünk.

Marjay Gyula elmondta, hogy a vállalkozói szféra régi sérelme, hogy a hivatalokban nap mint tapasztalják, hogy az egyes elektronikus rendszerek, platformok nem átjárhatóak, pedig az ügyek többsége megköveteli, hogy különféle helyeken kell adminisztrálni, engedélyt kérni, regisztrálni stb. Az egyszerű ügyeket sem tudják a közigazgatási (kormány-) hivatalokban egy ablakban elintézni, mivel az adatáramlás több platformúsága miatt az ügyintézők egy szimpla adatátvitelt sem tudnak megoldani a különböző típusú rendszerek miatt, így idő- és pénzveszteséggel jár a hagyományos utak választása a vállalkozók számára.

Ezen a gondon segítene a minden valószínűséggel EU-s pénzből két év alatt megvalósítandó fejlesztés.

Biztos, hogy megéri foltozni?

Mivel Kovács Zoltán „összekapcsolásról”, és nem egységesítésről beszélt, az IT café feltételezése szerint a kormányzat a nehezebb – és minden bizonnyal költségesebb – utat választotta: nem fogják a 300 szakrendszert lecserélni egy olyanra – szó se róla, ez is nagyon sok pénzbe és sok időbe kerülne –, amelyik a földügyektől kezdve rendszámokon át az összes illetékig egyetlen kereten belül lenne képes kezelni az adatokat, hanem a rendelkezésre álló összegből kapukat nyitnának, „a párbeszéd lehetőségét” teremtenék meg az egyes rendszerek között.

Hogy ez mennyire fog sikerülni, majd meglátjuk a következő két évben. Még be is jöhet. De ha 300 alrendszer összehangolásáról és kompatibilissé tételéről van szó, akkor első ránézésre sokkal olcsóbb és egyszerűbb lenne kidobni mindet – bár ez céges érdeksérelmekkel járna –, és egy egyedi fejlesztésű multifunkcionális rendszert kialakítani. Ahogy arra utalás volt már a 2010-es kormányprogramban is, amikor az egykapus állampolgári elektronikus ügyintézést tűzték ki célul.

rta: | | Forrás: IT café